Mit jelent, hogy nonprofit autósiskola?

A társadalmi vállalkozás szombathelyi példája a nonprofit NATI Autósiskola.

A nonprofit autósiskola ügyvezetője, Pék Ciprián beszélgetett és készített interjút Baritz Sarolta Laura domonkos nővérrel. A Szombathelyhez is kötődő domonkos rendi közgazdász értékes szavai bemutatják a NATI Autósiskola működési elveit és megérthetővé válik, hogy nyereségünket visszaadva a városunknak és társadalmunknak, miért segítünk azoknak a fiataloknak, akik felnőttként itt akarnak élni velünk, vagy akik önkéntes tűzoltónak állnak, vagy életkórtól függetlenül a mi hőseink így, vagy úgy.

A keresztény hitünk szerint választottuk már a nevünket is, mert a NATI Autósiskola nevének a jelentésében benne rejlik a hitvallásunk:

„A Nati, a Natália név rövid alakja.

Jelentése, az Úr Jézus születésnapja. Életfeladata, hogy tisztességre neveljen és tanítson. A név tulajdonosa minden helyzetben keresi a tökéletes megoldásokat, emiatt sokan várják segítségét.”

A nonprofit NATI Autósiskola ( www.vasinati.hu ) és a tulajdonosunk, a KÖSZ Közlekedéskultúra Szolgálat Alapítvány ( www.kozlekedeskultura.hu ) társadalmi programjai:

+ a TOD Támogatott Országos Diákjogsi rezsicsökkentő program ( www.diakjogsi.hu ),

+ az Éhen Gyula Akadémia és Ösztöndíj ( www.egyakademia.hu ),

+ az önkéntes tűzoltó kiképzés és szolgálat a fiataloknak ( www.onkentestuzoltoleszek.hu )

+ és a köztünk élő hősök keresését és elismerését szolgáló Hős Jogsi ( www.hosjogsi.hu ) projekt.

Minden alapítványi és autósiskolai kezdeményezésünkkel a helyi társadalmi közjót, az embertársainkat szolgáljuk és ahogy Laura nővér fogalmazott, mi igazán jónak, szolgálattevőnek érezzük magunkat és számunkra az üzlet nem az önérdekű profitról szól.

Profit nekünk csak arra kell, hogy taníthassunk térítésmentesen is, vagy kevés pénzért önköltségen. Így kellene működtetni minden önkormányzati, állami szervezetet vagy azokhoz közvetlenül köthető céget; de a mi példánk bizonyítja, hogy bármilyen vállalkozási szegmensben érvényesíthető és kamatoztatható a jóságra törekvés, a közösséget, környezetet szolgáló gazdálkodás és vállalatvezetés. Mi ilyen világban szeretnénk létezni, ezért élünk és dolgozunk így; - és ezért jönnek a társadalmi célú NATI Autósiskolába a jólelkű fiatalok és idősebbek tanulni, jogosítványt szerezni.



Az alábbi interjúnk 2019. májusában született a Boldog Brenner János Nevelési Központban, Baritz Sarolta Laura domonkos nővérrel, aki Szombathelyhez is kötődő domonkos rendi nővér, régebben közgazdász.

Az interjúval megkerestük a Vas Népe és a Savaria Fórum szerkesztőségét, akik sajnos nem adtak teret az alábbi cikk közlésének. NAGYON SAJNÁLJUK, mert a média, a közösség és társadalom formáló ereje és funkciója miatt feltétlenül fontos lenne a társadalmunkat, nemzetünket szolgáló tevékenységek, pozitív útmutatások, példák bemutatása.



„Jóságra való törekvés a vállalkozásban



Profitmaximalizálás helyett, nyereségünk optimalizálása, a közjó szolgálta, s a jövedelmünk egy részének visszaszolgáltatása az emberi környezetünknek, amivel városunkat, nemzetünket tehetjük jobbá – ez az új közgazdasági és keresztény paradigma köthető Baritz Sarolta Laura domonkos nővér, közgazdász nevéhez, aki tavasszal Szombathelyen járt. A Háromdimenziós gazdaság című könyv szerzője a Honderű Asztaltársaság összejövetelén vett részt akkor, majd előadást tartott a Brenner és a Bolyai iskolában, ezt követően pedig a Brenner Est vendége volt. Laura nővérrel a szombathelyi látogatása alkalmával beszélgettünk.

– Ismerem a piaci világ működését, magam is dolgoztam multinacionális cégnél, van rálátásom a humán erőforrás, valamint a kis és a nagyvállalkozások területére is. Egy vállalkozónak, vállalat vezetőnek mindig meg kell fogalmaznia, hogy honnan hova akar eljutni, egyáltalán mi a maga és a gazdasági tevékenységének a végső célja és az eléréséhez milyen piaci, szakmai és emberi környezetre, munkatársakra van szüksége. És itt, a „szereplőválogatás” már fontos momentum: olyan emberekkel érdemes körül vennie magát a vállalkozások vezetőinek, akik a jóra törekszenek, akik rendelkeznek megfelelő erkölcsi megfontoltsággal. Senki nem ígéri, hogy királyi útja lesz a sikeres vállalkozásnak, közel sem, sőt, mint Madách fogalmazott: „az élet küzdelem, s az ember célja e küzdés maga”.

Ugyanakkor rengeteget tanulhatunk ezen a rögös úton: erényekkel gazdagodunk, úgy, mint a bölcsesség, a türelem, az empátia – és itt jutunk el tulajdonképpen az általam képviselt nézethez: hiszem, hogy a vállalkozások az egymáshoz és környezetükhöz kapcsolódva, együttműködve a nyer-nyer-nyer kölcsönhatásban tudnak leginkább sikeresek és fenntarthatóan nyereségesek lenni. Csak így és erre tudatosan törekedve gyarapodhatnak emberi közösségeink, városunk, hivatásunk, nemzetünk és egyházunk. A társadalmi felelősségérzet, az egymás iránti szeretet, felelősségtudat mind-mind olyan tulajdonságok, amelyek kiemelik, példaértékűvé tesznek egy vállalkozót, vezetőt.

Laura nővér úgy látja: minél több hiteles ember vállalja fel a szakmai és társadalmi közösségeinkben az együttműködésre, a kölcsönös adásra hangsúlyt fektető gondolkodásmódot, - amely gazdálkodásban és vezetésben is megmutatkozik, - úgy változhat meg az életünk rendszere és minősége, aminek alapja és végső célja az ember, vagyis az ő kiteljesedését jelentő közjó megvalósítása.

A szolgáló vezető fogalma a nyugati kultúrákban már elismert fogalom, mint ahogy a társadalmi vállalkozások is nagy számban vannak jelen Európában. Itt az alapvető különbség az, hogy a vállalkozás célja nem a profitmaximalizálás, hanem a nyereségoptimalizálás. A profit a társadalmi vállalkozó számára csupán egy eszköz, az érték megvalósításához. Ez annyit jelent, hogy a gondviselő, empatikus vezető tudja, hogy mire van saját magának és a vállalkozásának szüksége a fennmaradáshoz, ugyanakkor azzal is tisztában van, hogy mennyit tud áldozni a társadalomra, a közvetlen közegre, amelyben él és dolgozik. A jóságra való törekvés az egyik legfontosabb feladatunk, és hiszem, hogy a keresztényi értékek bennünk vannak. Az államnak is fontos szerepe van a példamutatásban. Mert nemcsak az a lényeg, hogy mennyivel nőtt a GDP, hanem az is, hogy ebből mennyit fordítunk oktatásra, egészségügyre – hangsúlyozta a közgazdász, aki később egy pszichológiai felmérés eredményével támasztotta alá érvrendszerét.

– Az anyagi javak élvezete csak bizonyos szintig okoz boldogságot, a hedonista életszemlélet, a felhalmozás csak ideig-óráig ad örömforrást. Az igazi boldogság az emberek többsége szerint az, ha megtervezi, majd eléri a célját, útközben erényekkel gazdagodik, a végállomáson pedig jónak érzi magát. Teljesen igaz ez a vállalkozásokra is: ha nemcsak magunkra figyelünk, hanem másokra is, akkor épp úgy meglesz az anyagi biztonságunk és mindenképpen nagyobb haszonra teszünk szert, mert tettünk embertársainkért és összességében pedig jónak érezhetjük magunkat, mert – az ÉrMe háló szlogenje szerint - az üzlet, több, mint profit. – zárta szavait Laura nővér.”


Pék Ciprián